2016. november 1., kedd

Vóking ded

Megint eljött az ünnep,
Amiért igazán érdemes élni.
Egy pohár sauvignon az asztalon,
A kis tök kajánul vigyorog
A gyertyák már megnyújtva, hiszen
Sötét van már odakint ilyenkor.
Nekem ugyan minden nap helovín
és minden nap egy kicsit meghalok
hogy aztán feltámadjak újra meg újra,
ez a meghittség csak egyszer van az évben
amikor mindenki más azt játssza, hogy
olyan, mint a magamfajta,
és kicsit hazugan, kicsit naivan, de
kicsit mégis azt érezhetem, hogy
nem vagyok annyira egyedül a világban.
Kicsit proli, kicsit megmarketingelt,
túldivatolt médiamassza ez is manapság
mégis jobban tudom kedvelni az emberiséget,
mikor vóking dednek öltözik
és agyhalottságát viccnek hiszi.

Nyugodjanak békében megboldogult neuronjaik.