Az utca megszokott sötétjében
a fénypamacsban a lámpa alatt
kukacok száza nyüzsög körbe-körbe
denevérsikolyokkal kísért ál-csöndet
fest az ég falára a város zaja.
Betonőserdő, reggel hat, instant kávé
ezerszer félre nem tett cigarettával
sok-sok korai élet ébert játszik, látszik
a függönyök mögött a tömbökben
temeti tudatát a suta kutyasereg.
Hipermárket, nonstop kisbolt, mellette
friss pékáru, olasz, jócskán kommersz
mosolyog a pultnál a tehén, kínálja húsát
belekóstolnak, ízlelgetik, megrágják
munkabérük egy századát érte adják.
Fenn, a zöld vonat szürke fedélzetén néha
Megjelenik egy-egy beidomított medúza
Kitépked pár halat a hálóból, nyersen élve
Szállítja az újfehér cápáknak eleségnek
Messze, hol a kis farkú malacot is levágják,
Túl a Betontengeren.
