Este szépnek tetszett még a Nap...
Ma reggel fényében tündökölve kelve, hunyorogva fordítottam el fintort rejtő arcom
Hogy ne lássa rothadó testem bolygójának ura, miként undorodva tőle, magára hagyom
Mindennapi nagy lángolásában, büdös öndicséretében...
Heh, érzem, megvetés gyökeredzik bennem...
...gyökeredzik?!...bűnös, enyhítő mentegetőzés részemről
Hiszen kihűlt pora, hamuvá szottyadt tűzteste fölött állva azok között,
Kinek mosolyog majdan a szeme, én leszek az első.
***
Én bizony, a romlott, vak vétkező.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése