Ki tudja, mi a jó?
Vígan élni, ölelni mohón?
Nézz oda, kedvesednek piros ajka megcsillan a napfényben...
De ki tudja megmondani, mi a Nekem való?
Kígyószemű gonosz herceg!
Elátkozott tengerlelkű hableány!
Összefűzi őket a kártyavető ráncos keze
Holtukban is úgy nyugszanak ezek már...
Ártatlan fehérszívű angyal!
Bűbájarcú vérszívó bestia!
Baldachin nászágyuk nem más, mint a fekete ég maga.
Jól mulat az éjjel a műsoron a Sátán fia.
Mi tagadás, szép ez a kacsalábon forgó vár!
Erősek a falai, kemény téglából vannak azok összerakva.
Innen, ha bemész, édes fiatal arám, nem jössz ki soha.
De hát mi fán teremne a kínzó vágy, hogy ilyet kívánj!
Bolondozik viselt eszem nekem is már...
Egyesüljetek hát, szerelmespárok!
Csókoljatok forrón és járjatok táncot!
Romlottul szent köteléketek forrjon össze az örökkévalósággal
Ártatlanul bűnös szenvedélyetek váljon eggyé a halállal.
De mit vetsz nekem, te vén csaló?
Te meg tudod tán mondani mi a Nekem való?
Hmm...szerelmi csalódás, vagy csak simán ilyen hangulatod van? Én soha nem tudtam így tekinteni rá, pedig elég sokat szenvedtem érte/miatta. Szerintem kifejezetten az a dolog, amiért megéri.
VálaszTörlésRosszul közelíted meg a dolgot.:) Persze mindenki úgy értelmezi, ahogy akarja, egészségére. Annyit viszont elárulhatok, hogy a szóban forgó "Én" szempontjából nem a saját életére irányuló személyes tapasztalatok a mérvadók. Itt leginkább egy objektív, külső szemlélőként van jelen. Máskülönben alapvetően nem igazán szeretek, vagy sokszor nem is tudok a verseim eredetéről, meg egyáltalán a tartalmukról magyarázkodni.:)
VálaszTörlésMég egyszer elolvastam, és még mindig tartom a véleményem *makacs* :)
VálaszTörlésPont ez a szép az irodalomban: az írott szöveg más dimenzióban létezik mint az életünk, máshogy is értelmezzük, és nem választható el élesen egymástól az író és a befogadó, mert mindkettőn múlik a végeredmény. De azt hiszem, ez minden olyan tárgyra elmondható, ahol szerepet játszik a "szubjektív" megvilágítás.
Azt hogy érted, hogy nem a saját életedre irányuló tapasztalatok a mérvadók?
Érdekes gondolatmenet.:)
VálaszTörlésA véleményed teljesen rendben van, érthető, hogy az jutott eszedbe, ami. Elvégre az is a szubjektivitás gyümölcse. Ehhez az is hozzátartozik, hogy gyakorlatilag természetesnek veszed, hogy a vers a szó szoros értelmében rólam szól. Noha ez nem derülhetett ki egyértelműen. Mindazonáltal eszemben sincs ezt cáfolni, de megerősíteni sem. Csak arra szeretnék rávilágítani, hogy lehet, hogy talán egy másik személy szerepébe helyezkedtem (legyen az valós vagy fiktív), és az ő álláspontját tártam fel. Persze ha így van, nem kizárt, hogy ezt azért tettem, mert tükrözi a sajátomat. A megoldások száma tehát igen sok lehet.:) De bármiről is legyen szó, az, hogy nem a saját tapasztalat a fontos, mindegyik esetben érvényesül. Ez pedig egyszerűen azt
jelenti, hogy hősünk nézete nem a személyes szerelmi tapasztalatain alapszik, hanem a megfigyelésein, észlelésein a külvilággal kapcsolatban. És ezek felhasználásával vonja le következtetéseit, és állítja szembe azokat az ő helyzetével. Igyekeztem világosan fogalmazni, remélem most már tisztább. De ha nem, annyi baj legyen, nem itt van a lényeg, mint ahogy arra már mindketten rámutattunk.:)
Valóban, természetesnek veszem, mert alapvetően magamból indulok ki. Ettől persze simán belefér, hogy Te máshogy csinálod, de az első gondolatom ez volt. Végső soron csak két megoldás van, helyezkedjél bár más szereplőbe és add az ő ajkaira a saját szavaidat: vagy rólad szól a vers, vagy nem :) Persze mint irodalmi alkotás értékéből ez se nem tesz hozzá, sem pedig nem vesz el, én viszont kíváncsi természet vagyok.
VálaszTörlésNem hiszem, hogy pusztán a megfigyeléseire alapozva ilyen érzelemvilágú sorokat mondana. Nem, úgy vélem, itt azért van a háttérben némi személyes tapasztalat is, legyen bár képzelt vagy valós (most ne menjünk bele abba, hogy amit elképzelünk az létezik...szerintem tudod, hogy értem^^). De végső soron ez csak egy megérzés.
Teljesen világos voltál :)
OFF: Megoldható lenne, hogy a Mixpod-on beállítsd, hogy ne induljon el automatikusan a zeneszám? :)
Nos, annak ellenére hogy én alapvetően hiszem, hogy csak megfigyelések alapján lehet így írni, benne van a pakliban, hogy valamiféle személyes indíttatás is közrejátszik, azonban elhiheted, hogy én ennek nem voltam tudatában, és ez esetben csak valamilyen érzelem befolyásolhatott tudat alatt, amelyet nem tudnék definiálni, egyszóval nem valamilyen konkrét történés, élmény hatott rám. Alátámaszthatja ezt az is, hogy ennek a versnek az írásakor abszolút jó hangulatban voltam, előtte is, utána is. Szerepelnek itt egyébként szép számmal olyan cuccok is, amelyek nyíltan személyes hangvételűek, és írásukkor a hangulatom teljesen igazodott a mondanivalójukhoz, magyarán van olyan, amit például teljes letargiában alkottam, és konkrét dolgokhoz kapcsolódik.:)De véleményem szerint megfigyelések is elegek ahhoz, hogy érzelmek generálódjanak egy emberben valami felé. Ez a vers pedig akármiről is legyen szó, érzelemdús, érzelmeket közvetít, ahogy te is írod, és ha nem így lenne, akkor szart se érne.:)
VálaszTörlésMegoldhatónak megoldható lenne, de mivel szánt szándékkal van így beállítva, ezért tartok tőle, hogy nem tudok eleget tenni kérésednek.:) Remélem azért nincs harag.:D
Igazad van...olyan ez, mint amikor valaki más fájdalmát érezzük, ezt hívhatjuk empátiának, bár ez velem mondjuk csak hozzám közel álló ember esetében alakul ki. Csak ebben az a szar, hogy attól, hogy neked is fáj, a másik lelke még nem lesz könnyebb.
VálaszTörlésErről az érzelmek kontra valós dolgokról eszembe jut egy Nieztzsche-idézet, azt hiszem, a Túl jón és rosszon-ban írta le, de magára az idézetre sem emlékszem pontosan...arról szól, hogy a szív alapvetően nagyobb hatással van egy ember véleményére, mint a tudata. Valahogy úgy hangzott, hogy "Ezt tettem -mondja az emlékezet-. Ezt nem tettem -mondja a szív-. És előbb-utóbb az emlékezet enged. És szerintem pont ez tesz minket emberivé.
Nincs harag, de zsarnok vagy :)
Igen, ez nagyon találó. Nietzsche mindig megmondta a tutit.:)
VálaszTörlésHát ha így látod, nem ellenkezem.:)
Csak beszélgetünk, ellenkezhetsz nyugodtan :)
VálaszTörlésMár gimiben sikerült magamévá tennem a nietzschei életmű nagy részét (ahhoz képest, hogy a biológia és a fizika állt hozzám a legközelebb), nagy hatással volt rám, ezért emlékszem erre-arra.